Községek Magyarországon
fejlec

Egerszalók község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Egri kistérség
Lakosság: 1988 fő
Terület: 23.11 km2
Népsűrűség: 86,02 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Egerszalók Eger-től 6 km-re a Mátra és a Bükk között a Laskó patak völgyében található. A településtől északra egy horgásztó, délre pedig a gyógyfürdő várja az ide látogatókat.

Története

Szalók a Honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka.

A Település valószínű a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouk-nak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 M-ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét.

1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török hódoltság idején végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarossan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok.

1550 és 1730-as években Szalók többször vált néptelenné, de mindíg újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a XVIII. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Kocs

Szalók mai harárába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók' nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók' (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Források

Egri k.m.lt., Karácsonyi J. Magyar nemz., Győrffy Gy.: Hevesvárm.,

Nevezetességei

  • Római katolikus templom - 1738-ban épült, Szűz Mária tiszteletére.
  • Római katolikus plébániaház - 1831 és 1834 között épült, későbarokk stílusban.
  • Nepomuki Szent-János szobor - az 1800-as években, későbarokk stílusban készült.
  • Kőhíd - A Laskó patakon átívelő egylyukú kőhíd a XIX. század-ban épült.

Gyógyfürdő

  • A település déli részén feltörő 65-68 celsiusfokú melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt - 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki.

A kálciumot, magnéziumot tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz értékét felismerve a falu mára gyógyfürdőkre épült gyógy-túrizmus központja. Gyógyvizét sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, izületi-, és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos.

Képgaléria a gyógyfürdőről

Horgásztó

  • A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Következő községek

Égerszög | Egerszólát | Egervár | Egervölgy | Egyed | Egyek | Egyházasdengeleg | Egyházasfalu | Egyházasharaszti | Egyházashetye | Egyházashollós | Egyházaskesző | Egyházaskozár | Elek | Ellend | Előszállás | Emőd | Encs | Encsencs | Endrőc | Enese | Enying | Eperjes | Eperjeske | Eplény | Epöl | Ercsi | Érd | Erdőbénye | Erdőhorváti | Erdőkertes | Erdőkövesd | Erdősmárok | Erdősmecske | Erdőtelek | Erk | Érpatak | Érsekcsanád | Érsekhalma

További községek

Ófehértó | Sajólád | Paloznak | Szenyér | Tékes | Nyírpazony | Tiszalök | Vatta | Nagypirit | Kissikátor | Drégelypalánk | Városlőd | Nagyesztergár | Aszód | Hugyag | Vámosújfalu | Kistarcsa | Csomád | Győrladamér | Vác | Örménykút | Bátorliget | Fülöpháza | Eperjeske | Egervár | Fácánkert | Zalaszabar | Báránd | Halastó | Cserháthaláp | Zalabér | Túrony | Geszt | Máriakálnok | Csengele | Őrtilos | Karancsság | Vadosfa | Kál | Gemzse | Sényő | Tés | Zákányszék | Balassagyarmat | Cibakháza | Patvarc | Nyékládháza | Nagysimonyi | Drágszél | Bakonyszücs